Sokkal több sertéshúst importálunk, mint korábban
Az itthoni feldolgozóipar három százalékkal esett vissza - a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai alapján. Környezetünkben mégis vannak olyan tenyésztők, akik bíznak az ágazat jövőjében és fejlesztik gazdaságukat.
A csantavéri Forgó Lehel tíz anyaállatot tart. Bővíti gazdaságát. Ólakat épít és fiatal törzskönyvezett egyedeket vásárol. Habár bizakodó a jövőt illetően, mégis azt mondja, az elkövetkező időszak nehéz lesz az állattenyésztők számára. Forgó Lehel, sertéstenyésztő, Csantavér: „Malacokat adok el. Ennek például az ára az idén megközelítette a 280-300 dinárt is. Most ez csökkent 180-200 dinárra. Jelenleg ennyi a piaci ára itt Csantavéren. A fölvásárlók ennyiért vásárolják a malacokat. A hízó ára is jóval visszacsappant jóval, 60 dinárt legalább.”
Gazdag a kínálat sertéshúsból a szabadkai Tejpiacon. A hentesek friss árut adnak el és dolgoznak fel. Azt mondják, a vásárlókon múlik, hogy az itthoni vagy a külföldi portékát részesítik-e előnyben. Martin Vidaković, hentes, Szabadka: „Minden vevőnek megvan a sajátja. Ha nekik megfelel az, amit behoznak, akkor oda megy, mert olcsóbb. Ha párszor kitolnak vele, többet nem megy oda és kész.”
Országos adatok szerint nagy válságban van a térségünkben nagy múltra visszatekintő sertéstenyésztés. Az egy főre jutó éves disznóhúsfogyasztás a tavalyi 16 és fél kilogrammról 14 és félre esett vissza. Ezt tetézi az egyre növekvő behozatal. Nenad Budimović, titkár, Szerbiai Gazdasági Kamara: „Ami az idei évet illeti, a sertéshús behozatala 30 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év ugyanezen periódusában volt. Az első hét hónapban mintegy 13 ezer tonna disznóhúst hoztunk be. Ennek az oka főleg a hízó magas ára, ami egész évben jellemző volt.”
Fagyasztott sertéshúst főleg Németországból és Magyarországról hoznak be Szerbiába, míg az itt megtermelt húst elsősorban Oroszországba szállítják. A Mezőgazdasági Minisztérium az itthoni tenyésztőket az állatállomány bővítésében és a felszerelések beszerzésében is támogatja. Nenad Katanić, mezőgazdasági segédminiszter, Szerbia: „A minisztérium számára fontos, hogy mielőbb meghozzunk a szabályzatot a sertéshús és hosszabb távon a marhahús osztályozására. Ez egy objektív mérce lesz a vágóhidak és a farmtulajdonosok, vagyis a sertéstenyésztők számára is.”
A tenyésztők és a hentesek szerint a hazai sertéshús sokkal jobb minőségű, mint a behozatali, ezért szigorúbb ellenőrzést várnak el a hatóságoktól.
