Ugrás a tartalomra

Múlóban a disznóvágás hagyománya Tordán

2018.01.12
09:15
2024.03.19
08:38
Forrás
Pannon RTV
A városokban élők inkább a nagyáruházakban veszik meg a sonkát, kolbászt, szalonnát. A falvainkban sem a szokásos formában zajlanak a disznóvágások.

A bánáti Tordán három évtizeddel ezelőtt évente 10-12 ezer sertést is neveltek a gazdák. Ma ez a szám nem éri el a kétezret sem. A disznóvágás hagyománya még él, de csak ritkán zajlik családi, rokoni összejövetel formájában. Csikota András, Torda: „Tordán még tartjuk a régi szokásokat. Nem teljesen abban a formában, ahogy valamikor volt. Nem pörkölünk szalmával, hanem gázzal. Meg a felszereléseink is mind már korszerűbbek.

A disznóvágás egyik alapfeltétele az volt, hogy egy háztartásban több korosztály éljen. Ma már kevés példa van erre. Ugyanakkor mind több az egyedül élő idős ember. Tóth János, Torda: „Túl koros vagyok ahhoz, hogy egyedül csináljam. Nincsen segítség, akkor fogadnunk kell valakit, aki ehhez ért, meg besegít. De a többit, meg amit bele kell tenni, azt én. Ott vagyok, és úgy csináljuk, mint valamikor régen.

A tordaiak továbbra is inkább a saját nevelésű jószágállományukban bíznak meg. Az olcsó áruházi hús sokszor becsaphatja a vevőt. Csikota Zoltán, Torda: „Ha valaki biztos akar lenni, hogy milyen étel kerül az asztalra,  inkább kistermelőtől vásároljon, mint nagyáruház-láncokból, ahol valójában friss a portéka, mert nem lehet eladni, ha nem friss, de közben idővel látják, hogy csak nem ugyanaz.

Az állattenyésztés visszaesése ellenére Tordán még van elegendő hízó. Jelenleg a kilogrammonkénti ára 155-170 dinár. Egyre többen már csak saját szükségletre tartanak disznót.

Torda
disznóvágás
hagyomány

Most

10:14

Verséneklő koncertet tartottak Ürményházán

A Vajdaságban tevékenykedő három Petőfi Sándor Program ösztöndíjasának együttműködésével jött létre a magyar költészet napja alkalmából megrendezett zenés műsor, amit az ürményházi Szent Anna Római Katolikus Templomban mutattak be.

Népszerű

Havi 1.750 eurót is kereshet ezzel a munkával

Nagy szüksége van Szerbiának a kőművesekre. Virágzik az új építésű ingatlanok piaca, ehhez azonban munkaerőre van szükség, amit egyre nehezebb biztosítani. Hogy legyen elég kőműves, az építtetők kénytelenek egyre magasabbra tolni a béreket.