A Verbunk Napja
A jeles ünnepről Babinecz Sándort az Intézmény hálózati referensét, ötletgazdát kérdeztük.
„A harmadik Verbunk Napjára készülünk. Korábban júniusi, visszagondolva nem túl szerencsés időpontot választottunk. Akkor volt a tanévzárás, a ballagás, s minden család már a nyár felé kacsingatott. Eredetileg is felvetődött az őszi ünnep ötlete, mivel a hagyományban október 1-je volt a berukkolás napja, amikor a legények katonának álltak. Idén az e dátumhoz legközelebbi szombatot, szeptember 30-át jelöltük ki a jeles napra.
Az ünnep előzménye, hogy a verbunk tánc hagyománya – a csárdással együtt – felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, s ennek kívántunk méltó módon hangot adni határon belül és túl. Napjainkban, ha megkérdezik egy átlag magyar embertől, milyen hagyományos magyar táncot ismer, akkor először a csárdást jelöli meg, aztán talán a verbunk jöhet szóba. Az utóbbit kívánjuk jobban megismertetni a nagyközönséggel és egyúttal a szakmával is, hiszen egy nagyon színes táncról beszélhetünk. Férfitáncként könyveljük el, pedig Szatmárban páros formája is létezik. Nagyon sok variánsát ismerjük. Rábaközben korán kialakult egy kötött formája, ami a korai toborzásokból eredeztethető. Több változatban él tovább ez a tánctípus, csoportosan körben táncolják, általában egyrészes, de létezik kétrészes formája is. Igazi gömöri ritkaság, amikor hajnalban, a lakodalomban tréfás verbuválást járnak el. Az olvasó fantáziájára bízom e felvidéki mulatságok vaskos mozdulatait, s kevésbé szalonképes szövegeit.
Szeptember utolsó napján öt helyszínen: Marosvásárhelyen, Révkomáromban, Csornán, Nyíregyházán és Budapesten kelnek életre idén a táncok.
Budapest és Nyíregyháza mellett a helyszíneket évről-évre próbáljuk váltogatni, például Nyugat-Magyarországon már a harmadik színtért jelölhettük ki, s Erdélyben és Felvidéken is váltottunk. A vidéki és külhoni helyszíneken egész- és félnapos rendezvényt tervezünk, s ezres számban várjuk a vendégeket. Nyíregyháza ugyancsak élen járt, a Sóstói Múzeumfaluban, ismertebb nevén Skanzenben rendezték-rendezik az eseményt, s a korábbi tapasztalatok nyomán idén is több ezer látogatót várnak.”
Csermák Zoltán
