Tizenhat aktív szakcsoport, több mint száz lelkes tag

A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület 1947-ben alakult meg színjátszó szakcsoporttal és énekesekkel. 1949-ben saját bevételéből és hozzájárulásokból épületet vásárolt Muzslya központjában. Ezt önkéntes munkával olyan teremmé alakították, amely megfelelt az egyesület aktivitásainak, és ahol már előadásokat is lehetett tartani. A művelődési egyesület székháza ma is ezen a telken található. 

A kezdetekben a tagtoborzásra fektették a hangsúlyt, hogy újabb szakcsoportokkal bővüljön az egyesület. A múlt század ötvenes éveiben a színjátszás mellett a könyvtár, valamint a zene-, biliárd-, sakk-, és népegyetemi csoportok is nagy lelkesedéssel működtek. Alkalmi táncesteket, rendezvényeket és ünnepségeket tartottak. Zsongott az élet az egyesületben. A hatvanas években faluszinten bevezették az ún. pótadót, és a helyi közösség számlájára befizetett eszközök egy részét a művelődési életre fordították. 1963-ban kerthelyiséggel, nyári színpaddal és az azt kiegészítő fedett páholyokkal bővítették.  

1965-ben lebontották a művelődési egyesület épületét, és egy év múlva már el is készült a nagyterem mellékhelyiségekkel, színpaddal, öltözőkkel, szertárral. A későbbiekben pedig egy büfé, könyvtár és két iroda is helyet kapott az épületben. Az 1970-es években megalakult az egyesület citerazenekara, valamint a vegyes kórus is.  

A művelődési egyesület nem csak helyi szinten tevékenykedik, hanem Vajdaság-szerte aktív szerepet vállal a művelődési életben. Az egyesület négyszer volt házigazdája a Durindó népzenei fesztiválnak és kétszer a Gyöngyösbokréta néptánc fesztiválnak. Ugyancsak kétszer adott otthont a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának.  

A 2000-es évek elején megalakult a mazsorett-táncosok szakcsoportja, majd pedig a mesemondók csoportja is. Az egyesületnek két néptánccsoportja van, ahol a gyerekek már óvodás korban megkezdik a foglalkozást.  

Jelenleg az egyesület keretében tizenhat szakcsoport tevékenykedik és több mint száz aktív tagja van. Aktív szakcsoport például a Muzslyai Amatőr Képzőművészek Klubja. Állandó kiállításuk látható az egyesület színháztermében. A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület immár 20 éve házigazdája a Szilasi Napnak, amelyen Vajdaság legjobb citeramuzsikásai találkoznak, és megemlékeznek Szilasi Mihályról, Muzslya, Vajdaság és a Kárpát-medence neves citeraművészéről.  

Az egyesület a napokban adott helyet a Petőfi a szívünkben című szavalóversenynek, melyen közel 70 általános és középiskolás tanuló vett részt. 

A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület évi tervében fontos helyet foglalnak el a nemzeti ünnepek. A március 15-ei megemlékezés hagyománya több évtizedre nyúlik vissza. Az elesett hősök emlékére a szentmise után az egyesület épülete előtt lévő Petőfi Sándor-mellszobrot koszorúzzák meg, ily módon is tisztelegve az 1848/49-es hősök emléke előtt. 

Az egyesület 77 éve folytatja állhatatos közösségi munkáját, amiért a jubiláris 75. évfordulója alkalmából a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Plakett-díjjal tüntette ki, Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal pedig Magyarország részesítette elismerésben.  

Az egyesület tevékenységeinek egyik legfontosabb célja az anyanyelv ápolása, a hagyományok megőrzése annak érdekében, hogy a szórványtelepüléseken a magyar kultúra a jövőben is fennmaradjon. Fontos feladatának tartja erősíteni a nemzeti öntudatot a művelődésen, szokásokon, nemzeti, vallási ünnepeken keresztül időseknél és fiataloknál egyaránt.