Ünnepi tanácskozás a szabadkai Városházán - húszéves a CMH
Ennek apropójából tanácskozást tartottak a szabadkai Városházán.
Magyar igazolvány, felsőoktatási pályázatok, Szülőföldön Magyarul pályázat, falugondnoki szolgálat - mindezek az anyaországi támogatások, kezdeményezések ismerősök lehetnek a külhoni magyarok számára. Valamennyit a Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület, azaz a CMH irodáiban lehet igényelni. Az egyesület, illetve a Kedvezménytörvény hatályba lépésének 20. évfordulóját ünnepelték pénteken Szabadkán. Dudás Károly, elnök, CMH: „Megköszönöm a Teremtőnek, anyaországunk nemzeti kormányának, a VMSZ-nek és elnökének, Pásztor Istvánnak, az MNT-nek és elnökének, Hajnal Jenőnek, a tevékenységünket a kezdettől fogva segítő Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető asszonynak, hogy mindvégig támogattak bennünket, lehetővé téve számunkra, hogy ennyi területen szolgálhassuk közösségünket és nemzetünket.”
A magyar igazolvánnyal számos kedvezményre voltak jogosultak a külhoni magyarok, tulajdonképpen ez volt az első ilyen jellegű kötelék a magyarországi és a külhoni magyarok között - mondta ünnepi beszédében Semjén Zsolt. A magyar miniszterelnök-helyettes kifejtette, a honosítási törvény bevezetése volt a következő lépcsőfok. „Egy magyar nemzet van. A külhoni magyarság nem kvázi magyar, ezért neki nem kvázi állampolgárság jár, hanem teljes jogú állampolgárság. Nincs A és B kategóriájú magyar, tehát nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár sem. Ezért minden magyarnak, bárhol él a világban, ugyanolyan állampolgársága van. Az elmúlt években a magyar államrezonnak a legnagyobb teljesítménye közigazgatási szempontból is az volt, hogy most már jóval több mint 1 millió 100 ezer nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká.”
17 magánszemély kezdeményezésére jött létre 20 évvel ezelőtt Zentán a Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület, ma pedig már az egész Kárpát-medence területén jelen vannak a külhoni magyarokat támogató CMH irodák - emlékeztetett Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár. „Ezen irodákat akkor felállítva még nem is gondolták azt, hogy a következő húsz évnek olyan biztos pontjait állítják fel itt, Vajdaságban, amely biztos pontok, úgynevezett magyar irodák példaképül szolgálnak majd Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, Horvátországban, Szlovéniában, tehát az egész Kárpát-medencében létrejövő irodahálózatnak, az ott dolgozó embereknek, és elkezdik végezni azt a tevékeny munkát, amely munka elvezet odáig, hogy ma már egységes magyar nemzetről tudunk beszélni, hogy egységes Kárpát-medencéről tudunk beszélni.”
Régen meg nem élt ünnep ez a nap - fogalmazott ünnepi köszöntőjében Pásztor István. A VMSZ elnöke kiemelte, nem csak a kerek évforduló teszi ünnepivé ezt a napot. „Emlékezet óta ilyen vendégserege a vajdasági magyar közösségnek és ennek a térnek nem volt, legalább 15 éve nem volt. Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki átérezte a pillanat fontosságát, megtisztelt bennünket azzal, hogy félrerakva bokros teendőit, eljött, és velünk együtt ünnepli ezt a kerek évfordulót.”
Bús Ottó emlékeztetett arra, hogy az egyesület 2001 októberében jött létre. A CMH koordinátora konkrét adatokat ismertetett. „Az alakuló ülésen Dudás Károlyt, a művelődési szövetség elnökét választották meg az egyesület elnökének, az alelnökök az egyházak és az ifjúság képviselői lettek. Az egyesület székhelye Szabadkán van, emellett további 5 vajdasági településen van jelen. Zenta, Zombor, Nagybecskerek, Temerin, Újvidék működtet területi információs irodát. A többi településen kihelyezett fogadónapok keretében biztosítja a jelenlétet. Az egyesületnek 34 főállású alkalmazottja van, a külmunkatársak száma 13, pályázati ciklusban a számuk eléri a 20-at.”
Az eseményen a többi között jelen volt Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért tiszteletbeli elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, valamint Forró Krisztián, az MKP elnöke.
