Három évtizede a magyarságért Szarajevóban

A Boszniai Kulturális Központban megtartott ünnepségre a Kárpát-medence szinte minden tájáról érkeztek vendégek. 

A HUM Magyar Polgárok Egyesülete 1993-ban, háborús időszakban alakult meg, elsősorban az itt élő magyarok megsegítése céljából. A diaszpórában élő kis közösség azóta a magyarság megmaradását és a hagyományok ápolását tűzte ki célul. 

A diaszpórában élő magyar közösségeket a nemzetpolitikai államtitkárság is segíti. A Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasai folyamatosan igyekeznek ápolni a magyar hagyományokat és tanítják a fiatal generációkat.  

Váradi Tünde, ösztöndíjas, Kőrösi Csoma Sándor Program: „Minden nemzeti ünnepet sikerül megünnepelni a szarajevói magyar közösséggel – október 23-át, március 15-ét és június 4-ét is. Mindig valamilyen programmal készülünk, amelybe a gyerekeket, a fiatalokat és az időseket egyaránt bevonjunk.”

Zenei műsorral is készültek a szervezők. Többek között fellépett a bajai Iszkába zenekar, akik első alkalommal jártak a boszniai fővárosban.

Lex Orsolya, énekes, Iszkába zenekar, Baja, Magyarország: „Mindannyiunknak óriási megtiszteltetés, hogy eljuthatunk a határainkon kívülre is, az itt élő magyaroknak muzsikálni, magyar muzsikát, ahogy mi szeretjük, ahogy mi szoktuk. Sajnos ritkán adódik ilyenre lehetőség, bár a fiúk sűrűbben járnak, mert ők tánccsoportokat is kísérnek, és velük elég sűrűn eljutnak külföldre, de külhoni magyarokhoz, azt gondolom, hogy ritkábban. Külföldi fesztiválokra igen, de mindannyiunk számára nagyon jó érzés, egészen más fajta érzés, mint otthon muzsikálni.”

A jubileumi ünnepségen a Banja Luka-i magyar közösség tagjai is részt vettek, akik a boszniai magyarok kétnyelvű folyóiratát szerkesztik, az Új Dobost. Az évente egyszer megjelenő újságban beszámolnak mindazokról az eseményekről, amelyek fontosak voltak számunkra, és a szarajevói Magyar Polgári Egyesület számára, ugyanis közös kiadványról van szó.

Irén Milivojević, elnök, Banja Luka-i Magyar Szó Egyesület: „Most a 17. számot adjuk ki. A folyóiratban a munkánkról és a kulturális eseményekről számolunk be, továbbá közösen emlékezünk meg az ’56-os forradalomról, amit mindig más helyszínen teszünk meg, ez egy kirándulás is egyben, amit együtt megünneplünk.” 

Kezdetekben az egyesület célja az volt, hogy a háború sújtotta területen a nehéz helyzetben lévő magyarok összefogjanak, és humanitárius segítséget nyújtsanak egymásnak. Később a célok és a tevékenységi körök is változtak.

Muratović Irma, elnök, Szarajevói Magyarok Egyesülete: „Ez mind közvetlenül a háború után is fontos volt, de a kilencvenes évek végén már nem változtattuk meg a nevünket, humanitárius magyar egyesületet jelent a rövidítés. Csak azt változtattuk meg, amivel leginkább foglalkozunk. Ez pedig nem más, mint hogy a magyar kulturális életet vigyük tovább, és azt felébresszük a gyerekekben, és ez volt a legfontosabb.”

Az est folyamán köszönő okleveleket adtak át azoknak a személyeknek és intézményeknek, akik az évek során segítették és támogatták az egyesület munkáját.