Karácsony második napja: mit ünneplünk december 26-án?

December 26-án nem Szent István királyt ünnepeljük, hanem névadó szentjét, István diakónust, aki az egyház első vértanúja volt. Ő volt az első hét diakónus egyike. Szent Lukács ír róla bővebben Az apostolok cselekedeteiben, habár nem a vértanúságának fontosságát hangsúlyozza, hanem azt, amit ez magával hozott: a fiatal Egyház Jeruzsálemből szétszóródik Júdeába és Szamariába, majd a pogányok közé is, és terjedni kezd az Evangélium.

István körülbelül Kr. u. 3 táján születhetett, hellenista családban. Egyike volt a jeruzsálemi keresztény község első hét diakónusának. Őket a hívők Kr. u. 36-ban az apostolok segédjeivé választottak. Mivel jelentős szerepet vállalt magára a keresztény közösségben, hamar kivívta a zsidók haragját. Főbíróság elé állították, de ott sem tudták megtörni a hitét, nyíltan hirdette Jézus Krisztus dicsőségét. Hamis tanúk által halálra ítélték. Kihurcolták a városból, a damaszkuszi kapu felé, és a fékevesztett, gyűlölettel teli tömeg agyonkövezte.

Saul tanúja volt a szörnyű tettnek, István vértanúsága után egy héttel ugyanezen a kapun át indult el Damaszkuszba. Elhaladván a hely mellett, látomása volt, hallotta István utolsó imádságát. Ennek hatására tért meg, és nevét Saulról Pálra változtatta.

Szent Istvánt a győzelem jelével, pálmaággal vagy kövekkel a köntösében szokták ábrázolni.

A templomok ilyenkor pirosba borulnak, ismertette Zapletán Géza, a szabadkai Munkás Jézus plébánia plébánosa: „A piros az ünnepi színek közé tartozik az egyházban a fehér mellett. Piros színt akkor használunk, amikor valamilyen vértanút ünneplünk vagy vértanúról emlékszünk meg, és pünkösdkor a Szentlélek eljövetele napján is piros színt használunk, hiszen a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában jött el az apostolokra.”

A magyar népszokások szerint ilyenkor felköszöntik a falu Istvánjait, majd másnap a Jánosokat - idézte fel Silling Léda, néprajzkutató: „Szent István vértanú napja van ma, holnap pedig János nap lesz. A mai szokások leginkább ehhez a két névnaphoz kötődnek. Hagyományőrző területeken ezt a napot úgy ünneplik, hogy az Istvánokat és a Jánosokat mennek köszönteni. Tegnap már déltől lehetett az Istvánokat köszönteni, ma déltől pedig a Jánosokat. A holnapi nap, ami már a János nap lesz, az pedig a Bolygó nap ebben az időszakban. Ilyenkor a családok elmennek egymáshoz karácsonyt vagy ünnepeket köszönteni. Leginkább egy-egy bort visznek a Jánosnak vagy az Istvánnak és aztán ott egy kicsit beszélgetnek.”

Ilyenkor kezdik a regölést is, ami karácsonyi és újévi köszöntés. A hiedelmek szerint egészség- és termésvarázsló nap van ma. István napjától újévig, néhány területen vízkeresztig regöltek a legények vagy a felnőtt férfiak. A faluban házról házra járva bőséget, boldogságot kívántak a következő évre. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket, ezután elmesélték a csodaszarvas legendáját.