A hideg napok áldozataira emlékeztek Újvidéken
1942. januárjában a magyar katonai alakulatok razziát indítottak a visszafoglalt Dél-Bácskában. A túlkapásba torkolló akciónak több ezer szerb, zsidó és roma nemzetiségű személy esett áldozatául, de magyarokat is kivégeztek. A Sajkás-vidéken elkövetett események felelőseit még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták. A második világháború után pedig Budapest kiadta Jugoszláviának a fő vétkeseket, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.
A razzia Újvidéket is érintette. Milan Đurić, a város polgármestere a megemlékezésen azt mondta, a múlt bűneit nem szabad elfeledni.
„Képzeljük el, hogy mi történt volna akkor ha ez az esemény nem történik akkor meg. Hány ember élhette volna túl ezt a háborút, köztük sportolók, művészek, építészek, tanárok, munkások, orvosok, de egyszerűen szólva az újvidéki lakosok. Sokkal több áldozata volt, mint amit a statisztika mutat, mert minden egyes ember elvesztésével apró mikrokozmoszok tűntek el, és a családok eltűnésével a leendő leszármazottaik is.”
Egy új emlékközpont kiépítését tervezik, ahol többek között folytatni fogják a hideg napokkal kapcsolatos történelmi anyagok begyűjtését az ismeretlen részletek feltárása érdekében. Ennek elsődleges célja, hogy információként szolgáljon a jövő nemzedék számára.
Isaac Aziel, szerbiai főrabbi: „Az, ami akkor történt, az bárhol és bármikor megtörténhet. Az esély egy új, a zsidók elleni genocídiumra nem kisebb, mint a harmincas évekbeli Németországban volt. Ellenkezőleg, a világ azóta még érzéketlenebbé vált az embertelenség és a barbárság megnyilvánulásaira, még ügyesebbé vált a valódi szándékok és jövőbeli tervek elrejtésében.”
Irinej pravoszláv bácskai püspök arról beszélt, hogy minden háború tragédia.
„Bárhogyan is gondoljuk, és bármely szemszögből is látjuk ezt a sötétséget, mindig fontos, hogy megőrizzük a hitet, a reményt és a szeretetet. Mindannyiunknak együttes erővel kell cselekednünk, legyen az keresztény, zsidó, muzulmán vagy bármely más vallású, minden jóakaratú ember végső soron.”
Az emlékműnél többek között a szerb és tartományi kormány, Újvidék, Izrael és Magyarország nagykövetségének képviselői koszorúztak.
Az 1942-es hideg napok után 1944-45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a partizán alakulatok Vajdaságban. Ennek nem csak magyarok estek áldozatául, hanem másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is. Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János akkori magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, a történelmi megbékélés jegyében. A magyar államfő pedig korábban a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért a második világháború idején a magyarok által elkövetett büntetettekért.