A vajdasági magyarság helyzetelemzése
Az adatfeldolgozáshoz a korábbi népszámlálási adatokat használta a szerző, mert a kézirat már korábban elkészült. A könyvben Gábrity Molnár Irén összefoglalta a vajdasági magyarság pozicionálását és pozícióvesztését. Azt mondta, a könyv egyik témakörében az ifjúságkutatás, a fiatalok jövőképe, elvándorlási szándéka, identifikálódása van a központban. Majd a magyarság anyanyelvi képzésének fontosságát elemzi a kötet.
„Megállapíthatjuk, hogy a vajdasági magyarok képzettebbek, írás tudottabbak. Pont az értelmiségeink, szakembereink nagy része külföldön van, és ezt a veszteséget pótolnunk kell. Nagyon kell igyekezni, hogy pótoljuk ezt a képzettségi szempontot. Tudjuk, hogy hiányoznak a medikusok, jogászok, közgazdászok, pedagógusok, történészek, szociológusok. Gyakorlatilag tehát a társadalmi pozicionálásunknak nemcsak a szerbiai munkaerőpiacon elfoglalt hely, hanem a gazdasági képesség is fontos, amellyel fennmaradunk, egy biztonságos jövőkép rajzolódik ki előttünk.”
Van lehetőség beruházni, céget nyitni, vállalkozni, ezek a dolgok emelnék a vajdasági magyarság pozicionálását, tette hozzá. A könyv egy helyzetfelmérése a magyaroknak, amely a 10-15 évvel ezelőtti korszakot jelenti, és ebben megfogalmazódtak mindazok a problémák, amelyek kísérik a vajdasági magyarság életét mind a mai napig, részletezte a kiadványt méltató Káich Katalin, nyugalmazott egyetemi tanár.
„A könyv csak most jelent meg, ez nagyon nagy kár, mert hogyha előbb jelenik meg, akkor mindazok a tanácsok, és mindazok a feladatok, amelyeket Gábrity Molnár Irén megfogalmazott ebben a könyvben, segíthettek volna abban, hogy a népességfogyás ne legyen ilyen drasztikus, mint amilyen az utolsó számláláskor ez tetten érhető.”
A könyv az elvándorlást is részletesen elemzi, amelyet a vajdasági magyarság legnagyobb problémájaként nevez meg a szerző, hiszen 70 ezerrel lettünk kevesebben az utóbbi 11 év lefolyása alatt. A fiatalok ugyanis nem érzik magukat biztonságban, nem látják itt a jövőjüket. A szerző szerint egy visszavándorlási programon kellene dolgozni, hogy azok a külföldön élő szakemberek, akik nem mondtak le arról, hogy vajdasági magyarként egyszer visszatérjenek, mielőbb meglássák azt a lehetőséget, hogy itthon is lehet boldogulni és családot alapítani.
