Isztambul – vajdasági diákok tanulmányi útja Európa és Ázsia határán

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság projektjeinek legjobbjai egy hetet tölthettek el Törökország legnagyobb városában, és miközben megismerkedtek a keleti és nyugati kultúra izgalmas találkozásával, egymás nyelvét, kultúráját és szokásait is megtapasztalhatták, barátságokat köthettek egymással. A rendkívül gazdag, és gyakran izgalmas helyzetektől sem mentes kirándulás óriási élményt adott a középiskolásoknak és tanáraiknak egyaránt.

A mecsetek, paloták és bazárok városa

Isztambul Szabadkától 1100 kilométerre fekszik, Bulgárián átutazva, végig autópályán közlekedve, busszal vagy személygépkocsival is megközelíthető. Az út nagyjából 14-15 óra. A 15 millió lakosú város két kontinensen helyezkedik el: az európai és ázsiai részt a 30 kilométer hosszú Boszporusz választja el egymástól, melyen három hatalmas függőhíd biztosít átjárást. Északon a Fekete-tenger, délen a Márvány-tenger határolja. Partjait emellett az Aranyszarv-öböl is tagolja, mely az európai részt osztja fel.

Isztambul látképének legmeghatározóbb pontjai a mecsetek és azok égbe szökő minaretjei. Mind közül a legismertebb a Hagia Sophia, melyet a bizánci császár, Justinianus rendelésére építettek, 537-ben ortodox bazilikaként szentelték fel, 1453-ban mecsetté alakították át, majd 1935-ben az épületet Atatürk múzeummá nyilvánította. 2020-tól ismét mecsetként várja a turistákat. Az Isteni bölcsesség temploma 1985 óta az UNESCO Világörökség része.

A Hagia Sophiával szemközt áll a hasonlóan impozáns Kék mecset, melynek kék csempés díszítése, hatalmas kupolája és hat minaretje az egyik legtöbbet fotózott isztambuli nevezetességgé tette. 1609-1616 között épült azzal a nem titkolt céllal, hogy megmutassák: az iszlám építészet is képes monumentális alkotások létrehozására.

Bár ezeket a mecseteket a turisták is látogathatják, a szigorú vallási szokásokhoz nekik is alkalmazkodniuk kell. A mecset szőnyegére tilos cipővel lépni – lábbelijét mindenkinek a bejáratnál kell elhelyeznie. Fontos emellett, hogy a nőknek kötelező a szoknya (esetleg a derékon megkötött kendő), a vállak és a dekoltázs elfedése, valamint a fejkendő viselése. Férfiak esetében a hosszú nadrág és a vállat is takaró felső a feltétel. Mivel mindkét ikonikus mecsetet rengetegen látogatják, a kapuknál hosszú sorok szoktak kialakulni, ezek azonban viszonylag jó tempóval haladnak, így nem kell kétségbeesni.

A legismertebb mecsetek szomszédságában található a szultánok egykori rezidenciája, a több tucat épületet, bámulatos kerteket és az Aranyszarvra néző kilátást kínáló Topkapi palota. Első szakaszát még hódító Mehmet építette 1453-ban. Az őt követő szultánok egészen a XIX. századig ebben a ritka és pazar környezetben éltek.

A komplexum egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb helye a hárem, a szultán feleségeinek és ágyasainak mindentől elzárt otthona. A labirintusszerű, színes csempékkel kirakott épület egyszerre csodálatos és félelmetes – az itt élő nők ugyanis a luxusért cserébe szabadságukat voltak kénytelenek feláldozni.

Szintén az óváros központi terén található az Elsüllyedt palotaként is emlegetett Bazilika-ciszterna, mely egy 336, szimmetrikusan elhelyezett oszlopból álló, barlangszerű, sejtelmesen megvilágított, 532-ben emelt víztározó 150 méteres mélységben. A turisták itt szinte teljes sötétségben botorkálnak a kanyargó ösvényeken, miközben a boltíveket és oszlopokat hol piros, hol sárga, kék, zöld vagy lila színekkel világítják meg.

Isztambul számos hatalmas bazárnak ad otthont. Ezek a részben fedett, részben szabad ég alatt fekvő piacok labirintusszerű utcákból és akár több ezer üzlethelyiségből állnak. A legismertebb közülük a Nagy bazár, de izgalmas és látványos az Egyiptomi bazár is. Utóbbi inkább a frissen kínált élelmiszereiről (halakról, sajtokról, húsokról), édességeiről (lokum, baklava), friss fűszereiről és teafüveiről ismert. Kapható itt növényi keverék az idegek nyugtatására, a téli megfázások kezelésére, fejfájás csillapítására, de akár a nemi vágy felkeltésére is.

A bazárokban emellett minden beszerezhető, amit csak el tudunk képzelni: ruhanemű, elektronikai cikkek, táskák, cipők, virághagymák, féldrágakövek, karácsonyfadíszek… A lényeg, hogy alkudni kötelező, vagy legalábbis ajánlott. Az ár 20-30 százaléka biztosan lefaragható, de akár felére, negyedére is csökkenthető. Vásárlás előtt mindenképp érdemes tüzetesen utánanézni a kínálatnak és az áraknak, mert míg például az exkluzívabb üzletekben a lokum (ratluk) kilóját 320-350 líráért (kb. 1300 dinárért) árulják, addig ugyanaz a fajta a külső utcákban 80 líráért (300 dinárért) is kapható. Így az sem kizárt, hogy egy sikeres alkudozás után is kétszer annyi pénzt húznak le a turistától, mint amennyi máshol az alapár lett volna. Aranyszabály Isztambulban: a vásárló mindig alul marad, az eladó eszén nem lehet túljárni.

Kihagyhatatlan programpont Isztambulban a Boszporuszon való hajókázás. A turistahajók másfél, de akár 4-5 órás utakat is kínálnak, melyek során a tengerszorost végigjárva páratlan kép tárul az utazók elé. A hajók elhaladnak a Boszporuszra épült függőhidak alatt, miközben a távolban a mecsetek magasodnak és sirályok röpködnek. A szorosban eközben gabonaszállító teherhajók és hatalmas tengerjárók közlekednek, a Boszporusz ugyanis gazdasági és stratégiai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.

Hajóról is látható, de közelről, sőt belülről is mindenképp érdemes megtekinteni a Dolmabahce palotát. A hatalmas és impozáns komplexum volt a szultánok rezidenciája a XIX. század közepétől, miután a Topkapi palota már elavulttá vált. 45 ezer négyzetméteren 68 fürdőszoba, 6 törökfürdő, közel 300 szoba, és 46 különterem található itt, mely a kor legmodernebb, legfényűzőbb stílusában épült. Ehhez a palotához is tartozik hárem, ahol a nőket szállásolták el, valamint egy páratlan szépségű kert is, kilátással a Boszporuszra.

Ismert, bár nem túl látványos Isztambul főtere, a Taksim tér és a hozzá tartozó végtelen sétálóutca, itt van még a Galata torony, a csendes parkokkal körülvett Camlica-hegy, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra, vagy a balati bohém negyed is. Utóbbi tele van kreatív és színpompás kávézókkal, kézműves üzletekkel, remek hely fotózáshoz.

Az újabb nevezetességek közé tartozik a 2009-ben megnyílt Panorama 1453 nevű múzeum is, mely egy modern Feszty-körkép módjára 360 fokos történelmi áttekintést ad. A hangsúly azonban itt nem a festői teljesítményen, hanem a hozzá csatolt vizuális installációkon van. A mennyezetre vetített csatajelenetek, ágyúdörrenések és tájképek rendkívül hatásosak.

A kettősségek városa

Bár Isztambul minden kétséget kizáróan az egyik leglátványosabb, legnagyobb történelmi és kulturális kincseket magában rejtő város a világon, a nyugati turistáknak számos meglepő, esetenként kényelmetlen helyzettel kell szembesülniük. Ilyen például a rendkívül szigorú rendőri jelenlét az utcákon. A gépfegyveres egyenruhások minden nevezetesség környékén megtalálhatók. A múzeumokba, palotákba való belépéskor, sőt, a bazárok és modern bevásárlóközpontok kapujában is átvizsgálják a táskákat és detektoros kapukon kell áthaladni. A fokozott ellenőrzések ellenére is sok a lopás az isztambuli utcákon – a kapucnis vagy kendős zsebtolvajok ellen pedig gyakorlatilag tehetetlenek a szerencsétlenül járó turisták.

Szintén kaotikus, legalábbis európai szemmel nézve, a közlekedés. Bár vannak jelzőlámpák, melyek hol piros, hol zöld fénnyel igyekeznek rendet tartani a forgalomban, senki nem törődik velük. Nem csak a gyalogosok szökellnek át itt-ott a piroson: az autók, kamionok, buszok is úgy hajtanak, mintha a piros lámának holmi dekorációs szerepe lenne csak. Gyalogosként átkelni az úttesten életveszélyes: hiába látják az autósok a zebrán sétáló személyt, legfeljebb csak dudálnak egyet. Megállni vagy lassítani eszük ágában sincs. Emellett a száguldozó rolleresek is kíméletlenül behajtanak a tömegbe, és jaj annak, aki nem ugrik el előlük.

Bár Isztambul arról híres, hogy 60 különböző nemzetiség és számos vallási felekezet közös élettere, egyértelműen látható, hogy az iszlám a legelterjedtebb és legmarkánsabb mind közül. A város reggel hatkor a minaretek tornyából felhangzó, imára szólító adzánra ébred, majd még naponta négyszer meghallgatja ezt a mindent betöltő éneket. Szemmel látható, hogy az utcán kevés a nő, ha van is, nem mutatkoznak együtt férfiakkal, nem sétálnak együtt, nem beszélgetnek. Gyereket szintén keveset látni a közterületeken. A férfi és női ruházati boltok többsége (leszámítva a modern üzleteket és világmárkákat) elkülönül, és az éttermekben is gyakran külön ülnek az ellenkező nem képviselői. A nők túlnyomó többsége fejét, haját kendővel fedi és hosszú szoknyát visel. A teljes testet befedő fekete viselet sem ritka.

Isztambul környéke

Isztambultól nagyjából 300 kilométerre, Ázsia területén fekszik Trója. A legendás ókori város népszerű turisztikai célpont, amely a világ minden tájáról vonzza a látogatókat. A város gazdag történelme a bronzkorig nyúlik vissza, a Homérosz Iliász című eposzában leírt trójai háborúról ismert.

A település területén ásatások folynak, és sorra kerülnek elő az egykori falak és egyéb építmények. Ezek között kijelölt ösvényen sétálva lehet merengeni azon, milyen is lehetett itt egykor az élet. Az ikonikus faló (pontosabban annak rekonstrukciója) azonban sajnos jelenleg nem látható, mert felújítják. Trója egykori falai között sétálni azonban ettől függetlenül is hatalmas élmény.

Magyar vonatkozású történelmi emléket is találni ezen a vidéken. Trója és Isztambul között, a Márvány-tenger partján fekszik Rodostó, ahol II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem egykori villája található, melyet mára múzeummá alakítottak. A ház 1720 és 1735 között adott otthont a Magyarországot elhagyó fejedelemnek és kíséretének, az elmúlt évszázadokban pedig a magyar emigráns lét szimbólumává vált. Belépve piros-fehér-zöld szalagok sokasága hirdeti: Rákóczi egykori háza ma is fontos zarándokhelye a magyaroknak.

Toleranciából ötös

Egyértelműen ötösre vizsgáztak toleranciából az isztambuli tanulmányúton részt vevő diákok a kirándulás egyik legizgalmasabb és legszürreálisabb pillanatában. A csapatot szállító autóbusz ugyanis a Trója felé tartó úton, már Ázsia területén, lerobbant. A busz egy út széli hűtőház udvarában tudott csak megállni. A diákok azonban gyorsan feltalálták magukat a kies tájon, és csakhamar összebarátkoztak a hűtőház dolgozóival, akik szívesen látták a több tucatnyi idegent. A tanulók az ideiglenes befogadásért cserébe kétkezi segítséget kínáltak: beálltak almát hordani – egymással versengve próbáltak minél több ládát felpakolni a kamionokra, miközben telefonjukról zenét engedtek, sőt, később táncra is perdültek. A segítségért cserébe a busz minden utasa kóstolót kapott a friss gyümölcsből. A középiskolások tehát ahelyett hogy bosszankodtak volna a busz elakadása miatt, hasznosan és vidáman ütötték el az időt.

Nyitottságukat bizonyították a török esten is, melynek keretében előbb török táncosok mutatták be folklórkincsüket, majd a diákok közös táncba kezdtek a felcsendülő magyar, szerb, görög, román és török dallamokra.

Isztambul egy Európa határán lévő hatalmas város, mely az egész térséget meghatározza. Nem csak kulturálisan gazdag, hanem gazdasági szempontból is. Épül, bővül, terjeszkedik, felhőkarcolói gombamód nőnek ki a semmiből. Befogadja a keletről érkezőket, eközben erőteljesen tart nyugat felé. Fontos kereskedelmi, hajózási, politikai, vallási központ. Lehet szeretni és utálni, az azonban biztos, hogy látni és tapasztalni kell.