Oktatásról és munkavállalási lehetőségekről a Magyar Tanszék után
Emiatt is szükséges az új megközelítések megismerése, illetve a digitális átállás a magyar nyelv és irodalom tanításában. A témával kapcsolatban egész napos képzést tartottak Újvidéken.
Az előadás célja az új képzési formák bemutatása volt. A tanszékvezető elmondta, a tavaly kezdődött új akkreditációval visszatértek egy régi formához, korábban ugyanis a tanárképzés mellett egyéb területeken is diplomához juthattak a hallgatók.
Toldi Éva, tanszékvezető, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, BTK, Újvidéki Egyetem: „Most ezeket a diplomákat ugyan nem lehet megszerezni, de második évtől kezdve minden évfolyamnak pedagógiai és szakmai gyakorlatra is mennie kell. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen minden hallgató önmaga meghatározhatja azt a szakirányt, amely érdekli, illetve betekintést nyerhet többféle szakmába, többféle hivatásba, amelyet majd művelni fog.”
A tanácskozáson először a mentortanárokkal tartottak megbeszélést, ugyanis a Bölcsészettudományi Karon minden öt évben újra kell akkreditáltatni a tanulmányi programokat, miközben pályakövetést is végeznek.
Tóth Ágota, szervező: „Ez a pályakövetés rámutatott arra, hogy a Magyar Tanszéken végzett hallgatók nagyon sokféle munkahelyet töltenek be, tehát széles spektrumú a betöltött munkahelyeknek a száma. Többek között a magyar tanszékesek tanárok, könyvtárosok, fordítók, múzeumpedagógusok, művelődésszervezők, lektorok, korrektorok és így tovább. És az a célunk, hogy már a diplomázás előtt gyakorlati ismeretekre, készségekre tegyenek szert ezeken a területeken is.”
A képzés második felének fókuszában a korszerű oktatás elméleti és gyakorlati problémáiról volt szó.
Horváth Futó Hargita, koordinátor: „A mai képzésen próbáltunk arról beszélgetni meg gondolkodni közösen, hogy milyen környezet az, ami kell egy diáknak egy tanteremben, egy tanórán ahhoz, hogy képes legyen kibontakozni, képes legyen kreatívnak lenni. Mert ahhoz hogy az ember kreatív legyen, ahhoz bizonyos feltételek kellenek. Az kell, hogy biztonságban érezze magát a gyerek, az, hogy szabad legyen, hogy kifejezhesse szabadon a gondolatait, hogy ne legyenek megkötöttségei, hogy bízzon bennünk, hogy bízzon az osztálytársaiban. Ez az amit szaknyelven kreatív klímának nevezünk.”
A képzésen arról is szó eset, hogyan adhatnak a tanárok olyan feladatokat a diáknak, amelyek érdekesek a számukra, megmozgatják és együttműködésre serkentik őket.
